Keddi táplálék

“Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek. Ne tégy hozzá szavaihoz semmit, mert megcáfol, és hazugságban maradsz!”
Példabeszédek 30,5-6

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Gőzerővel és soha nem látott erőbedobással küzdenek orvosok, biológusok, és a vírusok kutatásával foglalkozók azért, hogy megtalálják a baj ellenszerét. Vagy így, vagy úgy vége lesz. Sokak szívében azonban most sem az a szándék van, hogy bármit másképpen gondoljanak, cselekedjenek a járvány elmúltával, hanem pont az, hogy majd nagy bulit csapnak, ha vége ennek a sötét időszaknak.

Vasárnap az üres templomban elmondott igehirdetés után azon gondolkodtam, milyen jó lesz majd újra együtt leborulni Isten színe előtt, dicsőíteni őt és tisztességet adni neki, aki örök, akiben nincs változás vagy változásnak árnyéka. Jó lesz, igen, de addig, amíg dúl és pusztít ez a szörnyűség, addig hogyan bírjuk, mit tegyünk?

A Példabeszédek könyvének ezt a részét Ágúr írta. Ki volt ő? Nem tudjuk. Ismeretlen Istenhívő, de amit ír, az Isten Lelke által ihletett. Nem tudjuk pontosan mikor élt és milyen öröm vagy bánat érte. Egyet tudunk: Egészen biztosan bízott az Örökkévaló Istenben. Minden helyzetben és minden helyzettel az Isten elé állt. Számára egyértelmű és nyilvánvaló volt: “Isten minden szava színigaz.” Mint minden ember ő is sok emberi hazugsággal találkozhatott. A végső következtetése az: egy valaki nem hazudik soha, az Isten. Az ő szavára lehet támaszkodni, építeni, hagyatkozni – mi már a teljes Szentírást kezünkben tarthatjuk.

Mond-e valamit arról a Biblia, hogy meddig tart mindaz, amiben vagyunk?! Nem, de azt biztatásként mondta Jézus: “Atyám nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem azt, hogy őrizd meg őket a gonosztól – Szenteld meg őket az igazsággal, a te igéd igazság.” (János 17;15,17) Nem vesz ki abból, amiben mindenki, aki itt él benne van, de megőriz attól, hogy olyanná legyünk mint a világ. Hiszen pont ilyenkor kell kiderülnie, miben mások azok, akik hisznek. Jézus odaszentelte, vagyis egészen Istennek különítette el magát. Pont erre emlékezünk majd Nagycsütörtök és Nagypéntek napján.

Őt sem vette ki Isten a világból. Sőt olyan megaláztatást, megvetést, szenvedést kellett elhordoznia, amit egyikünknek sem. Mindebből Jézus úgy jött ki, hogy kiderült: Isten minden szava színigaz. Igaz a megváltás, a szeretet, a gondoskodás, az őrző kegyelme, irgalma. Mi napról napra átélhetjük: “Pajzsa ő a hozzá menekülőknek” pajzs és páncél az ő hűsége. Gondoljunk arra, minden nyomorúság csak addig tart, amíg azt Isten engedi.

Ő vet véget ennek is. De milyenek vagyunk alatta és milyenek leszünk utána? Akarunk változni, akarunk megváltozni, akarunk szent (Isten számára elkülönített) életet élni? Még inkább, még jobban? Ez most dől el. Jézussal, Jézus által, Hozzá fordulva, minden lehetséges annak, aki Őt keresi.

Imádkozzunk!

Mindenható mennyei Édesatyánk! Megalázzuk magunkat szent színed előtt! Mi csak por és hamu vagyunk, irgalmasságodból nincs még végünk. Köszönjük, hogy megtartottál bennünket és nem ítélettel bánsz velünk.

Intésed és figyelmeztetésed azonban egyértelmű: Akarjunk igéd szerint változni, neked engedelmesebb, általad tisztább életet élni. Hisszük és valljuk: a Te igéd igazság Urunk. Csak az az igazság és nincs más.

Könyörülj rajtunk és vess véget a járványnak, adj olyan megoldást, ami azok szívét is Hozzád fordítja, akik nem gondolnak rád. Legyél Te, Urunk, gyülekezetünk tagjainak őriző pásztora. Kérünk, hogy megmaradhassunk és együtt örvendezhessünk amikor újra a templomban leszünk. Dicsőítsd meg magad a mi múlandó életünkben és őrizz meg bennünket, szeretteinkkel együtt. Ámen.

Varga Róbert lelkipásztor
Csütörtökön folytatjuk.

Comments are closed.