Kedves Testvérek!

Olvasandó: Máté ev. 22,1-14.

A királyi menyegző Isten országának az előképe. Jézus világossá akarta tenni – miközben haladt Jeruzsálem, a keresztfeszítés felé, Nagypéntek, Húsvét előtt vagyunk – az Ő követése öröm, és inkább szüntelen menyegzőre hasonlít, mint bármi másra. Isten országának a polgára lenni megtérés, hit, engedelmesség által, még annál is nagyobb öröm, mint mikor két egymást szerető szív a menyegzőn Isten előtt is egymásé lesz.

Mindenkit vár a minket szerető Isten az ő Fiának csodálatos országába. Nem rója fel a múltad. Nem arra néz, amit eddig tettél, aki eddig voltál. Van bocsánat és van új kezdés az Istennel, az Istennél. Eltörölte álnokságainkat és bűneinkről többé nem emlékezik meg. Jézus Krisztus kifizette az árát annak, hogy mi hit által az Ő követőivé legyünk.

Nem mindenkinek kell a kegyelem. Sokszor átélem ezt a keserűséget, látom: mondhat, üzenhet az Isten, amit akar, vannak akiknek nem kell a kegyelem, mert a saját istentelen útjukon akarnak továbbmenni. Nem lehet segíteni rajtuk, mert nem kell az Isten bűnbocsátó kegyelme.

A menyegző példázata világossá teszi: nem lehet következmények nélkül visszautasítani Isten hívását az ítélet alóli megmenekülésre: ezt nevezi a Biblia üdvösségnek.

Neked kell-e az elkészített bocsánat, új élet, hely az Isten országában? Nevedre szólóan ott van az Istennél a belépőd. Jézus érted is meghalt és Neked is helyet készített az Ő országában. Miért ne lehetnél ott?

Varga Róbert lelkipásztor