És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem. (Jeremiás 29,13)

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

A legtöbb bibliamagyarázó egyetért abban, hogy akkor érkezik Isten áldása és vezetése, amikor Ő azt látja, hogy az ember szív szerint kész engedelmeskedni neki.

Babilonban is akkor jött el a szabadulás órája, amikor a szívek már készek voltak arra, hogy bármit mond Isten, azt hajlandóak legyenek megtenni.

Isten szól azokhoz, akiknek még nincs közük hozzá: úgy nem lehet keresni az Istent, hogy a szívünk távol marad tőle – vagyis nem igazán akarja valaki a hitben járást, csak valamilyen más ok miatt próbálkozik (valaki kedvéért).

A hamis vallásosság nem segít, Isten nem vallásossá, hanem Krisztust követő keresztyénekké akar tenni bennünket.

Van aki kétszívű módon akarja Isten követni. Egy kicsit Őt is, egy kicsit a szerencséjét vagy a bálványait is. Vannak, akik egyáltalán nem akarják elkötelezni magukat Isten követésére, csak a bajban kiáltanak hozzá. Teljes szívvel lehet csak követni Istent. Aki így tesz, az megtalálja Őt! „Keressetek és találtok”- mondta Jézus.

Aki visszaeső a bűnelkövetésben, azokat is keresi, és várja Isten.

Akik csak színből mutatják, hogy ők is Jézushoz tartoznak, azokat is várja, igaz hitre akarja őket is vezetni.

Akik egy gyülekezethez tartoznak már, az organizáció, de nem az organizmus részei, azokat is várja Isten.

A hit nem adatlap és részvételi díj kérdése, hanem az Isten melletti döntést jelenti egy életre! Velünk lesz Jézus és mi vele. Ezután már egyszerű és napi szolgálat kérdése az, hogy beszéljünk Jézus kereszten elhordozott áldozatáról, halála bűnt törlő erejéről és az Isten szeretetéről.

Varga Róbert lelkipásztor