Kovács Bendegúz, pótpresbiter

24 éves vagyok. Végzettségemet tekintve közgazdász és adatelemző; jelenleg a Linde-nél dolgozom. Emellett lassan 10 éve a Nagykovácsi USE-ban edzősködöm, táborokat tartok; mindezt 6 éve már aktív vezetőségi tagként.

Már hosszú évek óta minden nap Isten akaratát igyekszem keresni; imádkozva, hogy segítsen ma is meghallani, megérteni, elfogadni és véghezvinni azt. Számtalan helyzetben kellett újra és újra megtanulnom teljesen Őrá bízni dolgaimat (Péld 16,3), és nem a magam eszére támaszkodni (Péld 3,5). Így személyesen tapasztalhattam az Úr áldásait, ajándékait: örömöt, sikert, segítséget a nyomorúság idején (Zsolt 50,15), vezetést, bölcsességet, vigasztalást, erőt, bátorítást. Mindegyiknél értékesebb viszont a kegyelmi ajándék, az örök élet Jézus Krisztus érdeméért. Ezekből pedig csak egy dolog következhet: a hála. Övé a dicsőség!

Kritikus helyzetekben megerősítést és új lendületet ad a Róm 14,22 (foggal-körömmel ragaszkodni a Szentlélek által megértettekhez); és a Józs 1,8-9: “Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, arról elmélkedj éjjel-nappal, őrizd meg és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz.”

A gyülekezetben szívügyem, hogy a gyerekek, fiatalok jól érezzék magukat és közösséggé formálódjanak. Ennek eszköze a nyári táborok, ifi hétvégék, (sport)programok szervezése. Emellett fontosnak tartom, hogy a generációk közötti szakadék is csökkenjen, ezért is igyekszem ott tevékenykedni, ahol éppen szükség van rám: betonozástól a Bibliaórák megtartásáig, melyek kiváló alkalmak arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, hogy tudjuk egymást építeni (1Thessz 5,11).