Csütörtöki áhitat

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

Azután így szólt mindnyájukhoz: Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem! (Lukács evangéliuma 9,23)

Annyi minden végzünk, csinálunk napi rendszerességgel. Arra a legkevésbé gondoljuk, azt, hogy az Istennel való közösség, kapcsolat is ilyen. Napi rendszerességre van szükségünk, hogy ne lazuljon a kötődés. Annyi minden törekszik arra, bennünk, kívülről, mások által, hogy ezt a napi rendszerességet tegye lehetetlenné.

Az akaratnak le kell győznie az értelem, és sokszor az érzelem ellenállását. Az akaratnak is engedelmeskednie kell. A János 7,17-ben olvassuk azt amit Jézus erről mondott. Ha valaki cselekedni akarja az Isten akaratát, megismerheti azt.

Itt még csak hitről sincs szó. Az akaratunkat kell alárendelni az Isten akaratának, és akkor megértjük és megismerjük az ő akaratát. Amikor azt olvassuk, hogy testi akarat, akkor soha nem arról a testről van szó, ami a szervezetünket (a testet, ami lélegzik, eszik, alszik) jelenti, hanem mindig gondolkodásunkról, akaratunkról, személyiségünkről van szó.

Ebbe tartozik bele, a napi kísértések sora is. Felesleges vásárlások, hazugság, testi kívánságok, önzés, az ital csábítása, stb. Az engedelmesség és engedetlenség kérdése, napi harcot jelent. Ez a legtöbb esetben nem könnyű.

A kereszt felvétele alatt sokan sokfélét értenek. Van aki azt mondja: “nagy kereszt nekem az anyósom!”. “Nagy kereszt nekem a gyerekem viselkedése!”. “Nagy kereszt a főnököm!”  A Biblia szerint kereszt az, amikor Jézusért, a hitünkért, hátratételt, bajt, bántást kell elszenvednünk. Semmi más nem kereszt. Minden más: kísértés, teher,  próba, de nem kereszt, csak a Krisztusért vállalt szenvedés kereszt.

Gondoljuk végig őszintén, azért ez kinek-kinek ritkán adatik meg. Nagy dolog az, ha Isten arra méltat minket, hogy Jézusért, az evangélium ügyéért, keresztény hitünkért kell szenvedni!

Varga Róbert lelkipásztor

Csütörtöki áhitat

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

És az egész sokaság, amely erre a látványra összeverődött, amikor látta a történteket, mellét verve tért haza. Lukács evangéliuma 23,48

A megfeszített Jézus keresztje alatt sokféle ember volt. Voltak olyanok, akik csak egy megható történetet láttak. Voltak olyanok, akik egy ártatlan ember igazságtalan elítélést látták. Olyanok is, akik Isten prófétáját siratták – mi lesz a néppel, amely megöleti az Isten emberét?

Olyanok is voltak, akik felismerték Jézusban az Isten Fiát. Először a pogány római százados értette meg: Jézus Krisztus valóban király, valóban bűntelen és valóban Isten Fia. Ez mindig a hit felismerése.

Voltak olyanok, akik a mellüket verték (akkori szokás szerint, hogy mindenki lássa) és úgy tartottak bűnbánatot.

Azt azonban most is mindenkinek érdemes végiggondolni: Jézus valóban értünk, helyettünk és miattunk halt meg a Golgotán. Önként, szeretetből, hogy minket megmentsen, üdvözítsen (megmentse a benne hívőket az ítélettől) a kárhozattól.

Jó, hogy nagypéntek után húsvét jön! Nekünk már nem halott, hanem feltámadott Urunk van! Jézus feltámadása az Ige szerint a mi feltámadásunk záloga. Az első ő volt, és aki benne hisz, az ugyanúgy feltámad, mint ahogyan az Jézussal történt. Ezt elhinni, a hit próbája!

Jézus feltámadása bizonyítja: A Mindenható Isten elfogadta Jézus helyettes elégtételét. Az Ő halála a mi új életünk alapja. Boldog ember az, aki komolyan veszi és magára nézve igaznak és érvényesnek tartja nagypéntek és húsvét tényeit: Boldog, aki hisz Isten szavának! Áldott feltámadás ünnepet kívánok minden kedves olvasónak!

Varga Róbert lelkipásztor

Csütörtöki lelki táplálék

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

Olvasandó: Máté evangéliuma 21,1-11

Amikor Jézus és tanítványai kelet felől közelednek Jeruzsálemhez, először Betfagéba érnek. Ott küldi el Jézus két tanítványát, hogy vezessék hozzá azt a nőstény szamarat, csikójával együtt, amit a bevonuláshoz Isten elkészített.

Azzal, hogy megtalálják a szamarat és odavezetik az anyaállatot és a csikóját Jézushoz két prófécia teljesedett be: Zakariás 9,9 és Ézsaiás 62,1. (az eljövendő király szelíden és szamárcsikó hátán vonul majd be Jeruzsálembe. A csikó a béke jelképe volt, mert az igazi hadvezér fehér ló hátán vonult be a meghódított, vagy visszacsatolt területre. (ld. Kolozsvár, vagy Felvidék II. VH.)

Jeruzsálem ekkor már a közelgő Húsvét miatt tele volt zarándokokkal. Sokan Galileából jöttek és ismerték Jézust, sok csodatételét látták. A 118. Zsoltár 26. versét kiáltották: „Hozsanna a Dávid Fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön!” A hozsanna héber szó azt jelenti: „Ments meg, könyörülj rajtunk!” Tudták ők pontosan, hogy csak Jézus tud rajtuk segíteni.

Mi hogyan gondoljuk? Még mindig mi próbáljuk „lelkileg barkácsolni” az életünket, vagy világosan látjuk már: vagy bevonul Jézus az életünkbe, vagy elveszünk!

Az egész járványhelyzet világossá kell hogy tegye lelki értelemben is: az emberiség elveszett állapotban van és igazából az egészet nem tudjuk kezelni. Ahogyan naponta sajnos több ezren halnak meg a világon a fertőzésben, úgy pusztulnak lelkileg az életek. Nem segíthet sem pénz, sem kapcsolatok, sem felhalmozott vagyon, sem a családtagok. Jézus nélkül meghalunk.

Ő azért jött, hogy mi is kimondjuk azt, amit ott, akkor az emberek: Jézus „Ments meg, könyörülj rajtunk!” Még mindig úgy gondolod, hogy boldogulsz Isten nélkül, vagy kezded már látni?

Jézuson kívül senki más nem tud segíteni rajtad. Amikor valaki ezt megérti, belátja és Jézushoz fordul, ott indul el az igaz változás egy emberi szívben!

Varga Róbert lelkipásztor

Ünnepi istentiszteleti rend

Nagycsütörtök: Passióolvasás, orgonajáték és igehirdetés,  18.30-kor

Nagypéntek: Istentisztelet, 18:30-kor

Húsvét vasárnap: Istentisztelet, 10.00-kor

Húsvét hétfő: Istentisztelet, 10.00-kor/ legátus 

A templom továbbra is zárva tart, az ünnepi igehirdetéseket online lehet megnézni és meghallgatni.

Csütörtöki áhitat

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és váltságul adja életét sokakért. (Mrk 10,45)

Sokakban felmerülő kérdés még ma is: Miért jött Jézus Krisztus erre a világra? A választ többek között ez a bibliai rész adja meg.

1. Tanítani bennünket. Az Isten ismeretére, mert Istentől elszakadt lelki állapotban jövünk a világra, és ha ez így marad, akkor Istent nem ismerve megyünk a kárhozatra, az Isten nélküli lelki állapot örökké tartó helyére. Tanítani akar bennünket állapotunk és valós helyzetünk megismerésére. Hol tartunk az Istenhit kérdésével kapcsolatban? 

2. Azért jött Jézus, hogy megváltson bennünket. Ez azt jelenti, Ő azt akarja, hogy Isten nélküli állapotunkat világosan meglássuk, megértsük, annak következményével együtt.

3. Eljött, hogy a keresztfára szegezze a hitelenségből fakadó, – mert ez az alap bűnünk! – adóslevelünket, és felszabadítson az Isten szerinti gondolkodásra, erkölcsre, életvitelre.

4. Eljött, hogy örök, el nem múló életet adjon annak, aki Őbenne hisz. Azért is jött, hogy aki hisz, az meglássa az Isten dicsőségét, Jézus élete halála, és feltámadása által.

5. Azért jött, hogy azokban, akik követik ők kiábrázólódjék az új élet. Lehet az Isten akarata szerint dolgozni, házasságban élni, gyereket nevelni, becsületes döntéseket hozni, jól gazdálkodni, pénzzel, idővel, a képességeinkkel.

Jézus egész élete szolgálat volt és szolgáló élete végén életét adta váltságul az emberekért. Akkor is Isten dicsősége mutatkozott meg, amikor feltámadt a harmadik napon, és aki hitt benne, az meglátta őt újra. Így lesz ez akkor is, amikor eljön majd másodszor, úgy, ahogyan megígérte. Készítsük a szívünket az ünnepkörre, emlékezve Istenünk irgalmára, hogy Fia volt az igazi, egyetlen, a tökéletes húsvéti bárány, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! 

Varga Róbert lelkipásztor

Csütörtöki áhitat

Kedves Testvérek!


Olvasandó: Máté ev. 22,1-14.

A királyi menyegző Isten országának az előképe. Jézus világossá akarta tenni – miközben haladt Jeruzsálem, a keresztfeszítés felé, Nagypéntek, Húsvét előtt vagyunk – az Ő követése öröm, és inkább szüntelen menyegzőre hasonlít, mint bármi másra. Isten országának a polgára lenni megtérés, hit, engedelmesség által, még annál is nagyobb öröm, mint mikor két egymást szerető szív a menyegzőn Isten előtt is egymásé lesz.

Mindenkit vár a minket szerető Isten az ő Fiának csodálatos országába. Nem rója fel a múltad. Nem arra néz, amit eddig tettél, aki eddig voltál. Van bocsánat és van új kezdés az Istennel, az Istennél. Eltörölte álnokságainkat és bűneinkről többé nem emlékezik meg. Jézus Krisztus kifizette az árát annak, hogy mi hit által az Ő követőivé legyünk.

Nem mindenkinek kell a kegyelem. Sokszor átélem ezt a keserűséget, látom: mondhat, üzenhet az Isten, amit akar, vannak akiknek nem kell a kegyelem, mert a saját istentelen útjukon akarnak továbbmenni. Nem lehet segíteni rajtuk, mert nem kell az Isten bűnbocsátó kegyelme.

A menyegző példázata világossá teszi: nem lehet következmények nélkül visszautasítani Isten hívását az ítélet alóli megmenekülésre: ezt nevezi a Biblia üdvösségnek.

Neked kell-e az elkészített bocsánat, új élet, hely az Isten országában? Nevedre szólóan ott van az Istennél a belépőd. Jézus érted is meghalt és Neked is helyet készített az Ő országában. Miért ne lehetnél ott?

Varga Róbert lelkipásztor

Könyvajánló

Szeretettel ajánlom ezt a könyvet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Már 6 éves kortól érdemes olvasni gyerekeknek, ez élet nagy kérdéseiről tudnak beszélgetéseket indítani a történetek szülő és gyerek között.

De nemcsak a gyerekek tanulhatnak Isten útjairól a könyv által, hanem a felnőttek is láthatják, hogy hogyan áll hozzá egy keresztény pl. a halálhoz, az alkoholizmushoz, a rossz magaviseletű gyerekhez. A hitbeli növekedésben sokat tud segíteni a könyvben bemutatott család története.

Ekler-Antal Éva

Csütörtöki lelki kenyér

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, abban nincs meg az Atya szeretete. (1Ján.2,15)

Amikor azt a kifejezést halljuk, olvassuk, hogy világ, mindig valami negatívum jut az eszünkbe. Pedig a Szentírás nem mond rosszat a világról, hiszen azt Isten szeretetből teremtette és bölcsességénél fogva rendezte be. Nem azt jelenti, tehát az a mondat, hogy “Ne szeressétek a világot”, hogy az, aki Istenhívő ember, ne szeresse a földi életét, hiszen az Isten ajándéka. Nem jelenti azt, hogy aki keresztyén annak nem lehet tulajdona, vagyona, sőt akkor keresztyén igazán, ha szegény. Amit kapunk, amiért megdolgozunk, amit öröklünk, az lehet Isten ajándéka. Azért, hogy azzal is szolgáljunk másoknak, ha kell Isten ügyét. Nem jelenti azt, hogy el kell fordulnunk az emberektől, mert az a világ szeretete, ha vannak nem hívő ismerőseink, barátaink. Nem remete életre hívott el Isten, legfeljebb néhány embert.

Mit jelent tehát az: “ne szeressétek a világot!”? Életünk céljai Isten szerint valók legyenek. A napi teendőid miatt ne hanyagold el Isten ügyét, lelked táplálását. Világi az, ami nem az Isten akarata szerint való. Tehát lehet “jó” dolog is világi. A földi javak megszerzése nem lehet cél, legfeljebb eszköz lehet mindaz, amivel rendelkezünk, hogy jobban tudjuk Isten ügyét  szolgálni. E világ gonosz példáit, céljait és módszereit nem alkalmazhatod, ha Jézushoz tartozol. Nem lehet “minden áron” megszerezni dolgokat, mert azért később sokkal nagyobb árat kell fizetni. Amikor kárt szenvedünk, az is lehet Isten nevelő eszköze. Amikor engedi, hogy veszítsünk, anyagiakban, szakmailag, bárhogyan.

Hogyan kell helyesen szeretni a világot? Bizonyságtétellel Isten szeretetéről. Másoknak is mutatva a szabadulás, hit útját. Minden ember javát és Istenhez találást szolgálva. Megbocsátó szeretettel, mások helyzetébe belegondolva. Imádsággal: barátért, nem szimpatikus emberekért, vezetőkért, kollégákért, a nagyobb családunk nem keresztény hitben élő tagjaiért.

A mi hitbeli örömünk, ha van, mindig Istenre mutat. Végső soron azt világosan látunk kell, hogy ennek a világnak az elmúlás a sorsa, de aki az Isten akaratát cselekszi, annak az élete nem múlik el, megmarad örökre (1 Ján. 2,17). Jézus Krisztus keresztje azonban áll, “elmúlás és rom felett” (230. dicséret, Református énekeskönyv).

Varga Róbert lelkipásztor

Csütörtöki áhitat

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Kész a szívem, Istenem, kész a szívem. Hadd énekeljek és zengedezzek! Serkenj föl, dicsőségem, serkenj föl, lant és hárfa, hadd költsem föl a hajnalt! (57. Zsoltár, 8-9. v.)

A Biblia szerint az emberi gondolkodás, döntés és személyiség központja nem az agy, hanem a szív. Jézus ugyanezt mondta: „A szívből származnak…” és egy felsorolást olvasunk arról, hogy milyen az ember szíve az istentelen állapotban (Mt.15,19).

Mindannyiunknak a szíve kész, de mindig az a kérdés, hogy mire? Aki hisz Istenben, annak kész a hálaadásra. Fil. 4, 6-7. Kész az Isten iránti bizalomra, még a legnagyobb baj idején is. 31. Zsolt. 6, 40. Zsolt. 5, 125, 1 Zsolt. Kész az engedelmességre, ha Isten szól, kér, küld, megszólalok, megyek és engedelmeskedem. Az engedelmesség fontosabb minden áldozatnál. 1 Sám. 15,22. Az Istenben bízó szív kész arra, hogy figyeljen Istenre. Luk. 22,46.
Megelégedett szív: elég az Isten kegyelme, bűnbocsátó szeretete és mindaz, amit tőle kap, kapott éppen. Annak a szíve, aki bízik Istenben, kész a szolgálatra. Úgy, akkor és abban, amikor, amire és amiért Isten hívja, küldi, amivel megbízza.

Varga Róbert lelkipásztor

Csütörtöki lelki táplálék

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Olvasandó: Mrk. 10,46-52

Bar = fiú, Bartimeus /Timeus fia. Bartimeus csak koldus lehetett az út mellett, hogy legalább a napi élelme meglegyen. Csukjuk be a szemünket egy pillanatra! Milyen vaknak lenni? Hosszú távon egy vak sem a fényt, sem színeket, sem telefont, sem egy filmet, sem egy kedves arcot, nem láthat. Nem tudja, hogy milyen a zöld fű, a kék ég, a fák és a madarak. Bartimeus még nehezebb helyzetben volt, mert nem vakon született, hanem megvakult. (Onnan tudjuk ezt, hogy azt kéri Jézustól, hogy újra lásson).

Hallott Jézusról és belül a szívében indult el a vágy: találkozni akart vele. Milyen akadályai voltak ennek?

ILLENDŐSÉG, az emberi szokások. Egy zarándokmenetet megzavarni nem volt illendő.

FELSŐRUHÁJÁBÓL ki kellett bújnia, mert akadályozta a hosszú anyag abban, hogy sietve Jézushoz menjen. LEVENNI kellemetlen volt, de mégis megtette. Mint a vérfolyásos asszony is, aki mindenki előtt megvallotta a bűnét, és elmondott Jézusnak mindent igazán. Ma ezt az is jelenti, hogy a Krisztus követés egyenlő azzal, hogy levetjük a régi, Isten ellenes természetünket és akaratunkat.

Akadály volt a környezete, az emberek, akik rászóltak: Ne kiabálj!- ne zavard Jézust, rajtad úgysem lehet segíteni! Sokszor a saját szívünk mondja ezt! Mit akarsz tőle, neked már annyi! Akadály vagy, mint a tömeg, és ezért nem juthatnak Jézushoz mások, vagy segítő, hogy valaki Jézust megismerje?

Aztán az is kérdés, hogy Bartimeus MEDDIG követte Jézust? A Golgotánál már nincs ott. Amikor Pilátus ítélkezett, akkor Barabbást, Abbás fiát, elengedi a zsidó vezetők és a nép követelésére, – Jézust, (Bar Abba) az Atya Fiát pedig megfeszítettette. Abbás fiát, Barabbást, a rablógyilkost elengedték, Jézust, az Isten fiát megfeszítették. Ilyen ez a világ!

Ma milyen akadályai vannak a Jézus követésnek, a hitben járásnak? Amikor olvasnod kellene a Szentírást, a lustaság, és a kényelem. Felkelni, kinyitni a Bibliát, elmenni istentiszteletre. Mit szólnak a munkatársak, ha beszélek Jézusról? És a család nem hívő tagjai? A tömegnyomás! Komolyan venni a Szentírás szavait, kiállni az Isten igazsága mellett. Kitenni minden olyasmit az életünkből, ami nem Isten szerint való. Megszakítani minden olyan kapcsolatot, ami lehúz, elválaszt Istentől!

Meddig követed Jézust? Amíg minden jól megy, amíg a kéréseidet Isten meghallgatja? Amíg minden sikerül? Amíg „olajozottan” mennek a dolgok? Jó ezt legalább időnként végiggondolni. Meddig követed őt?

Varga Róbert lelkipásztor