Egyszerű keresztyénség

Történt pedig, hogy amikor mentek az úton, valaki azt mondta: Követlek téged, bárhova mégy is! Jézus így válaszolt: A rókáknak barlangjuk van és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania. Egy másikhoz pedig így szólt: Kövess engem! Ő pedig azt kérte tőle: Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat. De Jézus így válaszolt: Hadd temessék el a halottak a halottaikat, te pedig menj, és hirdesd az Isten országát. (Luk.ev. 9,57-60)

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Az emberek általában nem szeretik a bonyolult dolgokat, a bonyolultan kezelhető, egyébként „okos” szerkezeteket. Kezdetben a keresztyénség egyszerű volt. Minimális külső keretek között maximális isteni erő jelent meg. Aztán később, főleg külsőségeiben terebélyesedni kezdett, és ez belső ürességet is hozott magával. Kívül egyre több, belső, lelkiségben egyre kevesebb ereje, hatása volt. A cifrálkodó egyház – ahogy valaki mondta – egyre szegényebbé lett lelkiekben. Volt arany és ezüst, de nem volt már meg a kezdetben egyértelműen ható isteni erő. Ezért nem Isten a hibás. Adná Ő az erejét, a Lélek hatalmát, de őszintén: Hányan vannak olyanok, akik mindent félretéve, ezt tartják a legfontosabbnak?

Az 1517-es reformáció óta kezdett az egyház külsőségeiben egyszerűsödni. Fehérre meszelt templom, szószék és erőteljes, tiszta világos igehirdetés. Ma sincs másra szükség, csak erre az egyszerűségre.

Jézus követése ezt jelenti: komolyan veszem a szavát és aszerint akarok élni, döntéseket hozni. Mikor ez a történetben szereplő „valaki” azt mondta Jézusnak, hogy követi bárhová megy, akkor Jézus kijózanítja: „A rókáknak barlangjuk van, de nekem nincs hová a fejem lehajtani”. Vagyis: jól meg kell gondolni azt, hogy tényleg kell-e mindaz, ami a keresztyénséggel jár?!

Másvalaki pedig először az apja temetését akarta intézni, szeretetteljes kegyeleti dolog ez, de aki meghalt annak már mindegy. Aki él, annak még van lehetősége követni Jézust. Nem azt jelenti ez, hogy a halottakkal ne törődjünk, hanem azt: Jézus akkor volt ott, majd továbbment. Az alkalmat kell áron is megvenni. Mi erre vagyunk kevésbé készek. Ezen lehet változtatni, az Ő segítségével!


Varga Róbert lelkipásztor

Törekedjünk …

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk: amikor pedig eljön a tökéletes, a töredékes eltöröltetik. (1 Kor. 13,9-10)

A mai világ a tudására a legbüszkébb. Pont ezért engedi meg Isten időről időre, hogy kiderüljön: tudásunk, töredékes, dirib-darab ( ld. covid) pedig az emberiség az ismeretek soha nem látott tárházával dicsekszik.

Amikor Pál ismeretről ír, az nem csak a tudományos ismertetet jelenti, hanem a Biblia megismerésének/ismeretének szintjeit. Még ez az ismeret is, legyen bár nagyon magas színvonalú, csak töredékes lehet a világmindenséghez képest.

Amikor a teológiát végeztük, azt gondoltuk 6 év egyetem után,-elképesztő mennyiségű ismeret anyagot megtanulva- szinte mindent tudunk. Sok év elteltével arra megállapításra jutottunk: ismeretünk nagyon szerény a teológiai irodalom sok milliónyi könyvállományához képest. Az kétségtelen, hogy újra és újra közelebb kerülve Istenhez, a bibliai ismeretünk is gyarapszik. A hit útján járva nem is lehet máshogy, mert a lelki gyarapodás a hit velejárója.

Pál maga beszél arról, hogy az ismeretünk töredékes, pedig ő Gamaliel egyetemét végezte el, ami az ókor legmagasabb szintű tudását adta. Világosan megértette: minden tudásunk töredékes és múlandó. Próbálnának ma valakit egy 2000 évvel ezelőtti orvosi szakkönyv alapján kezelni. Nem biztos, hogy túlélné. Miért írja mindezt a 13. fejezetben Pál? Azért, hogy egyértelmű és világos legyen: minden múlandó és véges. Élet, munka, tudás, anyagiak, házasság, minden dirib-darab, ezt a szót írja itt az apostol.

Akkor ne törekedjünk ismeretek megszerzésére? Dehogynem, csak vegyük tudomásul, hogy nem a tudás az élet értelme, hanem Isten akaratának keresése és cselekvése. Minden tudás elmúlik és elavul. Még a prófétálás is, ami az akkori korban az igehirdetést jelentette, az is töredékes.

Kálvin azért nem magyarázata soha a Jelenések könyvét, mert nem volt időszerű. Egy gyermek gyermekként viselkedik, vagyis akarj többet tudni. A felnőtt azért tanul többet, mint egy gyerek, mert tudni akar. Az apostol azt írja: el kell hagyni a gyermeki dolgokat és úgy kell élni, járni a hitben, mint egy felnőtt. Felnőtt hívővé csak Isten formálhat bárkit, de bárkit! Akarod-e ezt? Fordulj Jézushoz és ő elkezdi benned is a jó munkát! 

Varga Róbert lelkipásztor

Félhomály ünnep után

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek! 

Ezek után ismét megjelent Jézus a tanítványoknak a Tiberiás-tengernél. Megjelenése pedig így történt. Együtt volt Simon Péter és Tamás, akit Ikernek hívtak, Nátánaél a galileai Kánából, Zebedeus fiai és még kettő a tanítványai közül. Simon Péter azt mondta nekik: Elmegyek halászni. Mire ők azt válaszolták: Mi is veled megyünk. Elmentek, és hajóba szálltak, de azon az éjszakán nem fogtak semmit. Amikor pedig már reggeledett, megállt Jézus a parton, a tanítványok azonban nem ismerték meg, hogy Jézus az. (János ev. 21,1-4)

Pünkösd előtt vagyunk. A tanítványok már tudták és örültek, hogy a feltámadott Jézussal lehet találkozni, de a Lélek általi közösség még nincs meg Vele és egymással. Ezért nem indultak el a missziói utakra bizonyságtételükkel, hanem azokat a vidékeket keresik fel, ahol a Mesterrel voltak együtt. Az emlékek éltetik őket és nem Isten Lelkének ereje járja át a szívüket.

Mivel Isten tudja, hogy nem jó ebben a lelkiállapotban maradnia annak, aki már hitre jutott, cselekszik. Jézus megmutatja önmagát, és megeleveníti a csüggedt szívüket. A félhomály után nagy öröm és békesség lesz a tanítványok lelkében. A vacsorát Jézus adja. Pontosan úgy, mint akkor, amikor először ültek együtt Úrvacsoránál. Ő törte meg a kenyeret és töltötte ki a bort, itt ő adja a halat és a kenyeret. Valójában a közösséget vele. Fesztelen egyszerűség és megilletődött áhítat volt ez, mert Jézus csakúgy, mint Emmausban házigazdaként, szeretetét megmutatva, adott enni a tanítványainak.

Később elhangzik a kérdés is Péternek célozva (15-17.v): szeretsz-e engem? Erre kell nekünk is válaszolnunk! Szeretjük-e Jézust, engedelmeskedünk-e szavának? Az áldás forrása ez, mert mindent tőle kaphatunk meg, amire csak szükségünk van.

Varga Róbert lelkipásztor

Május 2-án nyit a templom

Kedves Testvérek!

Örömmel értesítünk mindenkit, hogy május 2-tól újra élőben lesz istentisztelet a református templomban, Dobos Károly tér 1., de. 10.00 órakor.

Belépni maszkban és kézfertőtlenítés után lehet. Csak 1 versszakot tudunk majd énekelni, de már az is nagy dolog, hogy kinyithatjuk a templomot.

Ezzel egyidőben május 2-től a képi istentisztelet megszűnik, a hangfelvétel továbbra is elérhető lesz a honlap Igehirdetések oldalán.

Szeretettel várjuk a Testvéreket! Tessenek jönni.

Istentisztelet után, ahogyan eddig is az ózongenerátorral fertőtlenítünk a következő alkalomra.

Gyermek istentisztelet is lesz. A gyermekmegőrző nyitva lesz, de ott a távolságtartást nem lehet megoldani.

Várunk mindenkit!

Varga Róbert lelkipásztor

Találkozás a Tiberiás tengernél

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek! 

Olvasandó: János ev. 21,1-14

Húsvét utáni történet az, amit János leírt. Ekkorra már mintegy ötszázan találkoztak a feltámadott Jézussal, és többé senki nem mondhatta azt Jeruzsélemben, hogy Jézus nem támadt fel. Kiderült, hogy minden igaz, amit Jézus életében mondott, tanított és cselekedett.

Alkonyodik és a kép olyan szürke a tóparton, mint a köd. Péter elkeseredetten mondja: “Elmegyek halászni.” A többiek is vele mennek, de azon az éjszakán  nem fogtak semmit sem. Azután eltelik az éjszaka, mint minden éjszaka mindig. Reggel megjelenik Jézus, de dicsőséges testben, ezért nem ismerik fel azonnal. A kép kezd színesedni. Jézus világossá teszi, ő az. “Vessétek ki a hálót és találtok”- a tavon csak éjjel jártak a halak. Nappal a meleg miatt a mély vízbe húzódtak, ahová a halászhálók sem érnek le.

Mindig az a kérdés, hogy megértjük-e Jézus szavát, és engedelmeskedünk-e annak? A csoda feltétele mindig ez. A tanítványok engedelmeskedtek és az üres háló tele lett hallal. Az üres emberi szív, hit által tele lesz Istentől kapott élettel. Isten szava mindig elvégzi azt, amit akar. Engeded, érted, akarod?

Varga Róbert lelkipásztor

Csütörtöki áhitat

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

Azután így szólt mindnyájukhoz: Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem! (Lukács evangéliuma 9,23)

Annyi minden végzünk, csinálunk napi rendszerességgel. Arra a legkevésbé gondoljuk, azt, hogy az Istennel való közösség, kapcsolat is ilyen. Napi rendszerességre van szükségünk, hogy ne lazuljon a kötődés. Annyi minden törekszik arra, bennünk, kívülről, mások által, hogy ezt a napi rendszerességet tegye lehetetlenné.

Az akaratnak le kell győznie az értelem, és sokszor az érzelem ellenállását. Az akaratnak is engedelmeskednie kell. A János 7,17-ben olvassuk azt amit Jézus erről mondott. Ha valaki cselekedni akarja az Isten akaratát, megismerheti azt.

Itt még csak hitről sincs szó. Az akaratunkat kell alárendelni az Isten akaratának, és akkor megértjük és megismerjük az ő akaratát. Amikor azt olvassuk, hogy testi akarat, akkor soha nem arról a testről van szó, ami a szervezetünket (a testet, ami lélegzik, eszik, alszik) jelenti, hanem mindig gondolkodásunkról, akaratunkról, személyiségünkről van szó.

Ebbe tartozik bele, a napi kísértések sora is. Felesleges vásárlások, hazugság, testi kívánságok, önzés, az ital csábítása, stb. Az engedelmesség és engedetlenség kérdése, napi harcot jelent. Ez a legtöbb esetben nem könnyű.

A kereszt felvétele alatt sokan sokfélét értenek. Van aki azt mondja: “nagy kereszt nekem az anyósom!”. “Nagy kereszt nekem a gyerekem viselkedése!”. “Nagy kereszt a főnököm!”  A Biblia szerint kereszt az, amikor Jézusért, a hitünkért, hátratételt, bajt, bántást kell elszenvednünk. Semmi más nem kereszt. Minden más: kísértés, teher,  próba, de nem kereszt, csak a Krisztusért vállalt szenvedés kereszt.

Gondoljuk végig őszintén, azért ez kinek-kinek ritkán adatik meg. Nagy dolog az, ha Isten arra méltat minket, hogy Jézusért, az evangélium ügyéért, keresztény hitünkért kell szenvedni!

Varga Róbert lelkipásztor

Csütörtöki áhitat

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

És az egész sokaság, amely erre a látványra összeverődött, amikor látta a történteket, mellét verve tért haza. Lukács evangéliuma 23,48

A megfeszített Jézus keresztje alatt sokféle ember volt. Voltak olyanok, akik csak egy megható történetet láttak. Voltak olyanok, akik egy ártatlan ember igazságtalan elítélést látták. Olyanok is, akik Isten prófétáját siratták – mi lesz a néppel, amely megöleti az Isten emberét?

Olyanok is voltak, akik felismerték Jézusban az Isten Fiát. Először a pogány római százados értette meg: Jézus Krisztus valóban király, valóban bűntelen és valóban Isten Fia. Ez mindig a hit felismerése.

Voltak olyanok, akik a mellüket verték (akkori szokás szerint, hogy mindenki lássa) és úgy tartottak bűnbánatot.

Azt azonban most is mindenkinek érdemes végiggondolni: Jézus valóban értünk, helyettünk és miattunk halt meg a Golgotán. Önként, szeretetből, hogy minket megmentsen, üdvözítsen (megmentse a benne hívőket az ítélettől) a kárhozattól.

Jó, hogy nagypéntek után húsvét jön! Nekünk már nem halott, hanem feltámadott Urunk van! Jézus feltámadása az Ige szerint a mi feltámadásunk záloga. Az első ő volt, és aki benne hisz, az ugyanúgy feltámad, mint ahogyan az Jézussal történt. Ezt elhinni, a hit próbája!

Jézus feltámadása bizonyítja: A Mindenható Isten elfogadta Jézus helyettes elégtételét. Az Ő halála a mi új életünk alapja. Boldog ember az, aki komolyan veszi és magára nézve igaznak és érvényesnek tartja nagypéntek és húsvét tényeit: Boldog, aki hisz Isten szavának! Áldott feltámadás ünnepet kívánok minden kedves olvasónak!

Varga Róbert lelkipásztor

Csütörtöki lelki táplálék

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

Olvasandó: Máté evangéliuma 21,1-11

Amikor Jézus és tanítványai kelet felől közelednek Jeruzsálemhez, először Betfagéba érnek. Ott küldi el Jézus két tanítványát, hogy vezessék hozzá azt a nőstény szamarat, csikójával együtt, amit a bevonuláshoz Isten elkészített.

Azzal, hogy megtalálják a szamarat és odavezetik az anyaállatot és a csikóját Jézushoz két prófécia teljesedett be: Zakariás 9,9 és Ézsaiás 62,1. (az eljövendő király szelíden és szamárcsikó hátán vonul majd be Jeruzsálembe. A csikó a béke jelképe volt, mert az igazi hadvezér fehér ló hátán vonult be a meghódított, vagy visszacsatolt területre. (ld. Kolozsvár, vagy Felvidék II. VH.)

Jeruzsálem ekkor már a közelgő Húsvét miatt tele volt zarándokokkal. Sokan Galileából jöttek és ismerték Jézust, sok csodatételét látták. A 118. Zsoltár 26. versét kiáltották: „Hozsanna a Dávid Fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön!” A hozsanna héber szó azt jelenti: „Ments meg, könyörülj rajtunk!” Tudták ők pontosan, hogy csak Jézus tud rajtuk segíteni.

Mi hogyan gondoljuk? Még mindig mi próbáljuk „lelkileg barkácsolni” az életünket, vagy világosan látjuk már: vagy bevonul Jézus az életünkbe, vagy elveszünk!

Az egész járványhelyzet világossá kell hogy tegye lelki értelemben is: az emberiség elveszett állapotban van és igazából az egészet nem tudjuk kezelni. Ahogyan naponta sajnos több ezren halnak meg a világon a fertőzésben, úgy pusztulnak lelkileg az életek. Nem segíthet sem pénz, sem kapcsolatok, sem felhalmozott vagyon, sem a családtagok. Jézus nélkül meghalunk.

Ő azért jött, hogy mi is kimondjuk azt, amit ott, akkor az emberek: Jézus „Ments meg, könyörülj rajtunk!” Még mindig úgy gondolod, hogy boldogulsz Isten nélkül, vagy kezded már látni?

Jézuson kívül senki más nem tud segíteni rajtad. Amikor valaki ezt megérti, belátja és Jézushoz fordul, ott indul el az igaz változás egy emberi szívben!

Varga Róbert lelkipásztor

Ünnepi istentiszteleti rend

Nagycsütörtök: Passióolvasás, orgonajáték és igehirdetés,  18.30-kor

Nagypéntek: Istentisztelet, 18:30-kor

Húsvét vasárnap: Istentisztelet, 10.00-kor

Húsvét hétfő: Istentisztelet, 10.00-kor/ legátus 

A templom továbbra is zárva tart, az ünnepi igehirdetéseket online lehet megnézni és meghallgatni.

Csütörtöki áhitat

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és váltságul adja életét sokakért. (Mrk 10,45)

Sokakban felmerülő kérdés még ma is: Miért jött Jézus Krisztus erre a világra? A választ többek között ez a bibliai rész adja meg.

1. Tanítani bennünket. Az Isten ismeretére, mert Istentől elszakadt lelki állapotban jövünk a világra, és ha ez így marad, akkor Istent nem ismerve megyünk a kárhozatra, az Isten nélküli lelki állapot örökké tartó helyére. Tanítani akar bennünket állapotunk és valós helyzetünk megismerésére. Hol tartunk az Istenhit kérdésével kapcsolatban? 

2. Azért jött Jézus, hogy megváltson bennünket. Ez azt jelenti, Ő azt akarja, hogy Isten nélküli állapotunkat világosan meglássuk, megértsük, annak következményével együtt.

3. Eljött, hogy a keresztfára szegezze a hitelenségből fakadó, – mert ez az alap bűnünk! – adóslevelünket, és felszabadítson az Isten szerinti gondolkodásra, erkölcsre, életvitelre.

4. Eljött, hogy örök, el nem múló életet adjon annak, aki Őbenne hisz. Azért is jött, hogy aki hisz, az meglássa az Isten dicsőségét, Jézus élete halála, és feltámadása által.

5. Azért jött, hogy azokban, akik követik ők kiábrázólódjék az új élet. Lehet az Isten akarata szerint dolgozni, házasságban élni, gyereket nevelni, becsületes döntéseket hozni, jól gazdálkodni, pénzzel, idővel, a képességeinkkel.

Jézus egész élete szolgálat volt és szolgáló élete végén életét adta váltságul az emberekért. Akkor is Isten dicsősége mutatkozott meg, amikor feltámadt a harmadik napon, és aki hitt benne, az meglátta őt újra. Így lesz ez akkor is, amikor eljön majd másodszor, úgy, ahogyan megígérte. Készítsük a szívünket az ünnepkörre, emlékezve Istenünk irgalmára, hogy Fia volt az igazi, egyetlen, a tökéletes húsvéti bárány, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! 

Varga Róbert lelkipásztor