Zörget Valaki

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek, ha valaki meghallja a hangomat, és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorázom, és ő énvelem. (Jelenések 3,20)

Manapság az emberek egyre óvatosabbak abban, hogy ha csengetnek, vagy kopogtatnak a lakásuk, házuk bejáratánál, kit engednek be a lakásukba. A világveszélyes hellyé vált és a bizalom egyre inkább eltűnő fogalommá lett az emberek között.

Az advent, az adventus latin szóból származik, ami azt jelenti eljövetel. Sokan azt hiszik, hogy várakozást jelent, pedig nem. Úgy alakult ki a várakozás-fogalom, hogy az adventi időszakban ott volt a várakozás az emberekben: eljön a megígért Messiás. Ez meg is történt Jézus születésekor i.e. 4-ben. Azóta erre a születésre emlékezünk, és ez a karácsony valódi értelme.

Születésnap a Szenteste és jó, ha mi is az Ő születésnapjára emlékezünk ezen az estén, és nem fedi el az ajándék, a vacsora, vagy épp a családi együttlét. Jó, ha még tudunk együtt ünnepelni, de az ünnepelt legyen a középpontban. Még ott is felolvashatunk a Lukács evangéliumából, ahol, akiknél ez nem volt soha “szokás”. A legméltóbb úgy lesz az ünnep, ha beengedjük a szívünk “ajtaján” zörgető Jézust. Szava, az imádság és néha az események által, zörget, üzen. Más lesz az adventünk és más lesz az ünnepünk is, ha Ő az igazi ünnepelt.

Sőt, ha Jézus nem csak bejöhet az életünkbe, hanem arra kérjük, hogy maradjon velünk egészen életünk végéig, akkor az új évünk és az új életünk is más lesz.

Áldott adventi készülődést kívánok! 

Varga Róbert lelkipásztor

A megmenekülés útja

Kedves olvasó és imádkozó testvérek!

És ahogyan felemelte Mózes a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának felemeltetnie (János 3,14)

A kép, amit Jézus a hallgató elé adott, a több ezer évvel azelőtti pusztai vándorlás idejéből való volt. A nép kivonult Egyiptomból, és az ígéret földje felé tartott. Közben fellázadtak Mózes ellen a körülmények miatt. A lázadás szörnyű  következményekkel járt. Valójában a lázadás nem Isten embere, Mózes, hanem maga Isten ellen történt. A következmény az volt, hogy mérges kígyók lepték el az izraeliták táborát, és hullottak az emberek a harapások miatt. Ekkor Mózes Istenhez fordult és azt kérte, hogy Isten vegye le róluk ítélő kezét, és vegye el tőlük a kígyókat. A kígyó képe a Szentírásban mindig az ősbűnre, az Éden-kertben történt, Isten elleni lázadásra utal. Talán sokan menekültek, mások botokkal próbáltak szembeszállni a kígyók tömegével, de nem volt segítség – aratott a halál a marások miatt.

A kép az Isten elleni lázadás bűnét hordozza. Ahogyan a kígyók ellen, úgy a bűn ellen sem segít az elrejtőzés, mert a kígyók a sátrakba is bejutottak. Nem segít hadakozás, hadonászás sem, csak egy valami segít: belátni a vétkem, megvallani azt Istennek, és elfogadni a Jézus kereszthaláláért Istentől kapott bocsánatot. Mózes egy rézkígyót készített, és aki csak felnézett arra, életben maradt.

A 2Móz,15-16 azt olvassuk: “Én az Úr vagyok a gyógyítód!” Nincs más segítség, örömben, bánatban, jólétben és ínség idején, mint Istenhez fordulni és Benne megbízni. Jézust felemelték a keresztre, és ott szerezte meg halála által a mi bűneinkre a bocsánatot. Más személy, más út nincs a megmenekülésre. A Jézus keresztjére szegezett INRI felirat: Názáreti Jézus a zsidók királya, pont erre utal: helyettünk és értünk Őt verték keresztre, mi tehát, ha elfogadjuk bűnbocsátó, megváltó kegyelmét, szabadok vagyunk. “Nézz fel Jézusra!”Hinni azt jelenti: Látni Őt és látni azt, hogy Őérte kapunk Istentől bocsánatot.

Varga Róbert lelkipásztor

Ki neked Jézus?

Még aznap este azt mondta nekik: Menjünk át a túlsó partra! Elbocsátották azért a sokaságot, hogy átvigyék őt azzal a hajóval, amelyben volt, de más hajók is voltak vele. Időközben nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, annyira, hogy az már-már megtelt. Ő pedig a hajó hátsó részében egy vánkoson szunnyadt. És fölkeltették őt ezekkel a szavakkal: Mester, nem törődsz vele, hogy elveszünk? Erre felkelt, megdorgálta a szelet, majd azt mondta a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és nagy csendesség lett. Majd így szólt hozzájuk: Miért vagytok ilyen gyávák? Hogy van az, hogy nincs hitetek? Ekkor nagy félelem fogta el őket, és ezt mondták egymásnak: Kicsoda ez, hogy a szél is, és a tenger is engedelmeskedik neki?

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Isten népe évezredek óta várta a Messiást, hol jobban, hol kevésbé reménykedve abban, hogy egyszer eljön. Amikor eljött, akkor pedig kétségbe vonták, hogy Jézus az. Ilyen az ember. “Ki ez, hogy a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?” (41.v.). Békét és igazságot reméltek a Messiástól. Amikor azonban azt Jézus hirdette és hozta el, akkor nem hittek neki, hiszen ő “csak” egy ácsmester fia volt.

Nem véletlenül szerepel Jézus családfája a Bibliában. Dávid-házi, királyi leszármazott volt. A nép azonban nem olyan Messiást akart, aki szelíd és alázatos, hanem olyat, aki a római megszállók elleni felkelés élére álló politikai harcos, sőt szabadságharcos. Aki úgy ad szabadulást, hogy először kiűzi a rómaiakat, azután helyreállítja Izrael függetlenségét.

Isten terve azonban nem ez volt. Ézsaiás próféta világosan leírja ezt (Ézs. 61,1-2). Jézus viszont – és ez zavart keltett – minden olyat megtett, amit csak a Messiás tehetett meg. Úr volt a betegségeken, a démonokon, a természet erői felett, az ördögön és a halálon is.  Ő azért jött, írja Máté evangélista, hogy “…életét adja, váltságul sokakért.” (Mt. 20,28). Egy személyben volt úr és Isten szolgája. Péter ezt vallja meg, amikor kimondja Jézusról: “Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt. 16,16). 

Mi eljutottunk-e már ide, erre  hitvallásra? Ki neked Jézus?

Varga Róbert lelkipásztor

Mi az egyház, a keresztyén egyház alapja?

És állhatatosan kitartottak az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban. Mindenkiben félelem támadt, ahogy az apostolok sok csodát és jelet tettek. Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt. Vagyonukat és birtokaikat eladogatták, és szétosztogatták mindenkinek, amint kinek-kinek szüksége volt. Mindennap kitartóan, egy szívvel-lélekkel összegyűltek a templomban, és házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesedve az eledelben, Istent dicsőítve és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig naponta szaporította a gyülekezetet az üdvözülőkkel. (Ap.Csel.2,42-47)

Mi az egyház, a keresztyén egyház alapja? Az, ha valaki befogadja hit által Jézus Krisztust az életébe, így Isten gyermekei nagy családjának tagjává válik.

A keresztény szó a görög krisztianosz szó magyar megfelelője, ami azt jelenti: Krisztushoz tartozó, krisztusi. Nincs tehát köze a kereszt szóhoz. Először Antiochiában hívták így a Krisztust követőket, látva azt, hogy mennyire szeretik egymást és másokat (Ap.Csel.11,26). Az egyház szó eredetije a görög eklézsia, amely a világból kihívottak közösségét jelenti. 

Mi teszi Jézus követőit gyülekezetté? A közös Bibliaolvasás: Róma 1,12, Zsid.10,24, a közös imádság: Mt.18,19-20, az istentiszteleten elhangzó igehirdetés hallgatása, az úrvacsorai közösség, időnként közös szabadidő. A keresztény közösség szolgáló közösség is, mert nem oraganizáció (szervezet), hanem élő organizmus, mint az emberi test. A gyülekezetben senki nem felesleges, és senki sem boldogul egyedül, szükségünk van a másikra! A Krisztus testhez tehát azok tartoznak, akik hisznek Jézusban, általa, vele, “belőle” élnek. Minden társadalmi, szoiciális, vagy gazdasági különbség ellenére. A világon, a világban szétszórva, mégis Jézus Krisztushoz  tartozóként.

Hit által tagja vagy-e ennek a földi-mennyei közösségnek? Nem az a kérdés, hogy egyháztag vagy-e valamelyik felekezetben, hanem az, hogy az élő, feltámadott Jézus népéhez tartozol-e hit által?

Varga Róbert lelkipásztor

Megteszed-e, amit most tenned kell?

Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért. (János 3,16)

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

A keresztyén ember nem kioltja egy másik ember életét, hanem igyekszik megmenteni azt. János evangéliuma 3. fejezetének 16. verse arról is szól, hogy Isten mennyire szereti az embert. Annyira, hogy Jézus Krisztus meghalt minden emberért és ezen a tényen semmi sem változtat, sem tagadás, sem ilyen-olyan teológia, sem ellenkezés, sem gyűlölet, sem felejtés.

A másik, János 3,16 a jánosi levelekben van – de a kettő kiegészíti egymást. Az első arról szó, hogy Isten szereti az embert, a második pedig arról, hogy akik hitben járnak, adósai a másik embernek. Isten szeretetével, a jó hír tovább adásával, és néha, ha kell, az életük árán is segíteniük kell a másiknak. A forradalmak idején önkéntelenül is igazzá lett ez az evangéliumi parancs: Mi is kötelesek vagyunk életünket adni az atyánkfiaiért!

Krisztus áldozata minta és példa egyszerre. Ritkán fordul elő az valakivel, hogy egy másik ember élete az ő szavain, döntésén, vagy kiállásán múlik. Nem egyszer megtörtént, hogy valakinek a mentő szavai után elengedték a foglyot, de azt, aki megmentette, kivégezték miatta, helyette.

Minősített időket élünk most is. Sokan szorulnak segítségre lelkileg, testileg és anyagilag is. Megteszed-e, amit most tenned kell? Az ige szerint a segítségadás nem “szabadon választott gyakorlat”, hanem keresztyéni kötelesség. Akár élet-halál kérdése. Megadod-e a másiknak, atyádfiának azt, amit csak te tudsz, helyesebben rajtad keresztül Isten tud megadni neki? Idődből, pénzedből, életedből?

A mai vásárlási nyugták egészen kis formátumban kerülnek a kezünkbe, de ha elszámoláshoz kell a nyugta, akkor anélkül nem lehet lezárni egy pénzügyet. Az életünk végén is lesz elszámolás, végelszámolás. Gondolataink, akaratunk, odaszánásunk, hitünk, vagy épp hitetlenségünk okán. Egyszerűen azért, mert Isten azt mondta, hogy lesz utolsó ítélet,
végelszámolás.
Hogy áll az életed mérlege? Még nincs késő, önmagadat Istennek adni és felebarátodnak is megadni azt, amivel adósa vagy.

Varga Róbert lelkipásztor

Reformáció emléknapja

Szeretettel várjuk a testvéreket a reformáció emlékünnepi istentiszteletre okt. 31-én, hétfőn, 18:30-kor.

Volt-e már névsor csere az életünkben?

De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engednek nektek, hanem inkább annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyben. (Lukács 10,20)

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

A tanítványok örömmel térnek vissza a szolgálatból és elmondják, hogy még a démoni lelkek sem tudtak ellenállni Isten lelke hatalmának. Ebből mindjárt 2 dolog derül ki. 1. Vannak démonok és vannak démonilag megszállt emberek. 2. Jézus hatalma korlátlan és a megszállottaknak is tud szabadulást adni.

Ami azonban fontos és amit Jézus is hangsúlyozott: ami igazán fontos, az az, hogy kinek-kinek a neve ott van-e az üdvözültek listáján? Az üdvösség azt jelenti: megmenekülni hit által az Isten ítélete alól. A nevünk sokféle listán szerepelhet: fizetési lista, orvosi műtétre várók listája, CT előjegyzés, telekkönyvi bejegyzés, stb. Ami a legfontosabb, hogy az örök életet kapottak névsorában ott van-e a nevünk? A név az azért fontos, mert annak alapján azonosítanak minket.

Isten előtt ott van minden ember neve. Hogyan tartja ezt “fejben”, hogyan  lehetséges, hogy mindenkit név szerint ismer? Ő a Teremtő, neki ez nem  okoz semmiféle nehézséget. Ahogy mi is tudjuk – ha van valakinek 15 gyereke – mindegyik nevét és ismerjük a tulajdonságaikat. Isteni mércével mérve a milliárdos létszám sem okoz gondot.

Volt-e már névsor csere az életünkben? Az Isten nélkül élve a halál listán áll a nevünk. Jézus Krisztus azért halt meg a Golgotán, hogy nekünk új életünk, új nevünk lehessen és ott szerepeljünk az üdvözültek névsorában.

Varga Róbert lelkipásztor

Ne sürgesd a dolgokat!

Ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégezi a Krisztus Jézus napjáig. (Filippi levél 1,6)

Hajlamosak vagyunk sürgetni a dolgokat. Sürgetjük az előttünk állót, mindenfélét mondunk (már aki) az előttünk lassú tempóban haladó autósra, sürgetjük a gyerekeinket az öltözködésnél, és mérgelődünk, ha nem jön a busz a menetrend szerint.

Isteni alapszabály: “Ne sürgesd a dolgokat!”.

Sára, Ábrahám felesége is sürgetni akarta a gyermekáldást, és saját gyerek helyett egy egyiptomi rabszolganőtől született a férjének, Ábrahámnak gyermeke. Izmael azonban nem Sára és nem az ígéret gyermeke volt, hanem az arabok ősapja lett és a mai napig tartó arab – izraeli, ellentét, háború megalapozója. Izsák volt az Isten akarata szerinti örökös.

Minden emberi spekuláció, látszólag jónak tűnő “megoldás” szembe mehet Isten akaratával, és kárt okozhat. Legalábbis kitolhatja Isten tervének megvalósulását az életünkben. Neki nincs szüksége sem a mi, sem mások tanácsára és segítségére, hogy tervét, akaratát véghezvigye. Aki elkezdte bennünk a jó munkáját,  akaratát, tervét, szándékát, az véghez is viszi azt, az isteni határidő szerint. Nem késik el!! Soha!! Filippi 1,6. Nem erőlködnünk kell, hanem jobban bízni Istenben.

Mi mindig azt mondjuk: “megfogtuk az Isten lábát” – pedig a kezét kellene, az értünk átszögezett kezét. Hittel, bizalommal, engedelmesen, újra és újra!

Varga Róbert lelkipásztor

A keresztségről

Sokféle vélemény létezik. Vannak, akik szerint értelmetlen és felesleges, nem jelent semmit sem. Van, aki azt mondja: akit megkeresztelnek, az többé már nem “kis” pogány, hanem hívő lesz. Isten védelmét kapja a megkeresztelt ember. Az egyházhoz tartozik, akit megkeresztelnek. A keresztszülőktől kap valamit ajándékba.

A Biblia azonban másról beszél, amikor a kersztségről olvasunk. A keresztség szövetségkötés, ami Isten oldaláról indul. Jézus beszélt az u.n. “missziói parancsban” erről. (Mt.28,19-20). Istennek az ember számára megelőlegezett szeretetét jelenti.

A keresztségben a látható víz, a láthatatlan Isten kegyelmére, bűnbocsátó szeretetére és gondviselő irgalmára utal. Ahogyan a test szennyét a víz lemossa, úgy mossa le rólunk Jézus Krisztus keresztfán kiontott vére az eredendő Bűn (az Isten elleni lázadás az eredendő Bűn) és a bűneim szennyét. A keresztség a bűnbánat szükségességének beismerése is: szükségem van arra, hogy Jézus megmosson, megtisztítson, áldozata által.

Miért van ez így?  Azért, mert Isten így rendelte és így döntött. A keresztség a szövetség jele is. Isten elfogadja az embert Jézus áldozatáért gyermekének. Aki hitre jut, az elválaszthatatlanul összetartozik Istennel. Jézus azt ígérte: “Veletek maradok a világ végezetéig minden napon!”

Keresztség -> hit = Gyermekkeresztség.
Hit -> keresztség = felnőttkeresztség.
Isten a hitre helyezi a hangsúlyt, nem a keresztségre. A lator Jézus keresztje mellé feszítve fordult Jézushoz bocsánatért és Jézus azt mondta: “Még ma velem leszel az én országomban!” Neki nem volt már lehetősége megkeresztelkedni, de a hite elég volt, az ítélet alóli megmeneküléshez.

Nem a keresztség üdvözít, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit. Isten ilyen hitet akar adni mindnyájunknak!

Varga Róbert lelkipásztor

Isten története velem

Mózes pedig apósának, Jetrónak, Midján papjának juhait őrizte. Egyszer a juhokat a pusztán túl terelte, és az Isten hegyéhez, a Hórebhez jutott. Ott megjelent neki az ÚR angyala tűz lángjában, egy csipkebokor közepében. Látta, hogy íme, a csipkebokor ég, de a tűz nem emészti meg. Azt mondta Mózes: Odamegyek, hogy lássam ezt a nagy csodát, hogy miért nem ég el a csipkebokor. Látta az ÚR, hogy odament megnézni, és szólította őt Isten a csipkebokor közepéből: Mózes! Mózes! Ő így felelt: Itt vagyok. Azt mondta neki Isten: Ne jöjj közel, oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, amelyen állsz! Majd azt mondta: Én vagyok atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene. Mózes pedig elrejtette arcát, mert félt Istenre tekinteni. Az ÚR pedig azt mondta: Bizony, láttam népem nyomorúságát Egyiptomban, és meghallottam a sanyargatóik miatt való kiáltását, sőt ismerem szenvedéseit. Le is szállok, hogy megszabadítsam az egyiptomiak kezéből, és felvigyem őt arról a földről egy jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre, a kánaáni, a hettita, az emóri, a perizzi, a hivvi és jebúszi nép helyére. És most, íme, feljutott hozzám Izráel fiainak kiáltása, és láttam is a nyomorgatást, amellyel sanyargatják őket az egyiptomiak. Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, és hozd ki népemet, Izráel fiait Egyiptomból. Mózes azonban így szólt Istenhez: Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a fáraóhoz, és kihozzam Izráel fiait Egyiptomból? Ő így felelt: Én veled leszek! Ez lesz a jele, hogy én küldtelek: amikor kihozod a népet Egyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni Istennek. Mózes azt mondta Istennek: Íme, én elmegyek Izráel fiaihoz, és azt mondom nekik: „Atyáitok Istene küldött engem hozzátok.” És ha kérdezik tőlem: mi az ő neve, mit feleljek nekik? Isten azt mondta Mózesnek: VAGYOK, AKI VAGYOK. És mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem hozzátok.

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Olvasandó: 2Móz. 3, 1-14.

Mi derül ki Istenről ebből a bibliai részből?

  1. Isten személy, nem csak egyfajta magasabbrendű, gondviselő lény.
  2. Neve is van, bár azt mi nehezen értjük meg, hogy mit jelent a “vagyok, aki vagyok”. Ez pontosan azt jelenti, “ott leszek, ahol ott leszek, minden jelenvaló, mindig létező”.
  3. Élő Isten, hatalma nem korlátozott, mert nála semmi sem lehetetlen.(Luk.,1,37)
  4. Szent. Amikor valaki “találkozik” Istennel, azonnal tudja ezt!
  5. A szeretet és irgalom Istene, ezért jött el hozzánk szenteste, ezért született emberré. “Emberként” kerülhetett Isten a legközelebb hozzánk.
  6. Isten a történelem Ura és Istene. Az emberi történelem, nem össze-vissza futó kusza sorok rengetege. Nem a véletlenek sora és a sors kezének akarata. Egyenesen és világosan, egy határozott cél felé fut és ezt végső kimenetelére nézve Isten igazgatja. Ez különösen erős reménység a jelen történelmi helyzetben a számunkra!

Az én élettörténetem: Isten története velem. Jézus mindnyájunk élettörténetéért is meghalt a Golgotán. Efézus 1,5: “Előre elhatározta Isten, hogy gyermekeivé fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint.”. Gyermeke vagy már?

Varga Róbert lelkipásztor