Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Így szól az ÚR, a te Megváltód, Izráel Szentje: Én vagyok az ÚR, a te Istened, aki hasznosra tanítalak, és azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell. (Ézs. 48,17.)

Az első, ami kiderül ebből a részből, hogy Isten nem halott, nem öregedett meg, és nem néma. Beszél, szól, igéje, Szentlelke, a történések és a történelem alakítása által. Feltétele ennek, hogy Ő legyen a mi Istenünk és nem más valaki vagy más valami. Vagyis a vezetést az Ővele való szövetségben élőknek ígéri. Aki nem hisz benne, annak nincs ilyen ígéret, mert azt nem tudja vezetni, hiszen nem olvassa a Bibliát, nincs “lelki füle” arra, hogy megértse, kiszűrje a sok külső eseményből azt, ami egyértelműen Isten “hangja”. Róma 8,14: “Akiket Isten Lelke vezet, azok Isten gyermekei…”.

Isten vezetése nem ütközik bele az akaratunk kérdésébe, mert nem erőlteti ránk a vezetését. Nem ütközik az aggodalmaskodás kérdésébe sem, hiszen pont az tesz valakit aggodalmaskodástól mentessé, ha rábízza magát a Gondviselő Istenre. János 10,27: Jézus azt mondta, “Az én juhaim megismerik a hangomat, idegent pedig nem követnek!” Ezt persze nem a fül általi hang hallására értette, hanem a szívbéli bizonyosságra és mindarra, amin keresztül Isten vezetést adhat. Mi sokszor gépiesen imádkozzuk a Mi Atyánk imádságával: “Legyen meg a Te akaratod!”. Amikor az történik, akkor nem egyszer kétségbeesünk, mert azért nem úgy gondoltuk, vagy nem gondoltuk még az imádságot sem igazán komolyan.

Isten vezetésében vannak kerülő utak, pl. Mózes és Izrael vándorlása a pusztában – bemehettek volna előbb is az ígéret földjére, de nem hittek a kémeknek! Előfordul, hogy a körülmények olyanok, mintha az Isten akarata lenne pl. Jónásnak ott volt a hajó Tarzusz felé, csakhogy nem oda, hanem Ninivébe küldte őt Isten, az pont az ellenkező irányban feküdt. Az, hogy a kikötőben ott volt egy hajó, ki tudta fizetni a viteldíjat még nem jelentette azt, hogy az Isten vezetése volt. Istennek sokféleceszköze van, épp Jónás könyvéből derül ki ez: vihar, cethal, hirtelen nőtt bokor, stb.

Fontos a belső békesség egy kérdésben, végiggondolni józanul, akarhatja-e azt Isten, nem idegen-e amit megértettél, a Szentírás egész lelkületétől? Álmok, látomások csak addig voltak Isten vezetésének eszközei, amíg nem adta a kezünkbe a leírt Bibliát. Az utolsó időkben pedig szólt az Ő egyszülött Fia által, Jézus élete, szolgálata, halála, feltámadása, bizonyság Isten szeretetéről. Hogyne adna akkor azoknak, akik Hozzá tartoznak vezetést, ha azt őszintén kérjük, akarjuk, ha csak azt akarjuk tenni, amit Ő mond! 1Thessz. 5,21: Vizsgáljuk meg a dolgokat, és majd Isten Lelke ad nekünk belátást mindenben, ezt megígérte! Természetfeletti vezetést nem ígért, de a Szentírás, az imádság, az igehirdetés és időnként egy-egy hívő testvér általi tanácsot igen.

Varga Róbert lelkipásztor

Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!

mert a Lélek mindent vizsgál, még az Isten mélységeit is. 1 Kor. 2,10/b

A “vizsga”, “vizsgálat” azt jelenti, hogy kikutat, napvilágra hoz, értelmez. Isten Lelke ezt mindig azért végzi el egy-egy emberben, hogy naprakész “látlelet” legyen a lelkiségről. Nekünk nem kell soha önvizsgálatot tartanunk, bár ez olyan divatos fogalommá vált még hívő körökben is. Isten Lelke az, aki megvizsgál és ezt az Úrvacsora alkalmával is így kell érteni, mikor elhangzik, hogy vizsgálja meg magát – engedni, hogy a Szentlélek készítsen “fényképet” lelkileg az állapotunkról.

A 9-10. vers első fele írja azt, hogy “nekünk”, vagyis a bennünk, – ha megtörtént – lakozást vett Szentléleknek lehet, kell elvégeznie ezt. Ő tárja fel bennünk a mélységeket, a bűnöket, és azt amit másképpen kell tennünk. Ez azért fontos, mert így az ember, aki hisz Istenben, olyan kontroll alatt van, ami nem árt, amivel Isten soha nem él vissza, de ami helyes, célravezető, megnyugtató és szent.

Ne féljünk hát kiszolgáltatamni magunkat a Lélek vizsgálatának, ezt Ő az igehirdetés és az ige olvasása által végzi el. Megnyugszunk, amikor a nyár végére sikerült kitisztíttatni a bojlert, vagy a kazánt és tudjuk, hogy biztonsággal  fűthetünk és takarékosabban is, mint azelőtt. Mennyivel fontosabb, hogy  a lelkünk is újra és újra tisztuljon az Isten igéje által! Jézus vére, írja János apostol, megtisztít minket minden bűntől, ha megvalljuk azokat!

Varga Róbert lelkipásztor

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Bármit tesztek, lélekből tegyétek, úgy, mint az Úrnak, ne pedig úgy, mint embereknek. (Kol 3,23)

A fenti bibliai mondat az egyik kulcsszava a Szentírás tanításának.

Mi nagyon gyakran abban a veszélyben forgunk, hogya Jézussal való személyes tapasztalatokat kifejezetten csak un. “kultuszhelyekhez”, mint a templom, a gyülekezet, imaterem, stb. kötjük. Tapasztalatainkat, élményeinket, hitbeli átéléseinket ezekhez kapcsoljuk. Pedig Isten igéje világosan arra tanít, hogy nem csak a kiemelkedően hitbeli dolgokhoz köthető események, helyszínek vannak az ő szemei előtt, hanem azt akarja, hogy az egész napunk, hetünk, hónapunk stb. is előtte történjen, általa, vele. Isten mindig azt akarja, hogy a teljes életünk az ő szeretetteljes gondoskodása, vezetése alatt álljon. Ünnepnapjaink során, hétköznapjainkban,. vagy akár a betegágyunkon is. Otthon és útközben.

Amit Isten bízott ránk, azt teljes szívvel kell végeznünk, és ha ez így van, akkor ilyen esetben a bizonytalanság, a tépelődés és a hezitálás távol állhat az embertől. Amit Istennek végzek (és mi lehet az, amit nem?), azt tehetem, hálás szívvel és örömmel.

Sokszor vagy emlékezetből döntünk, és cselekszünk, nem is átgondolva igazán a döntéseinket, vagy indulatból és csak nagyon ritkán tudatosan, Isten előtti felelősséggel. A parancs világos: amit teszünk azt úgy tegyük, hogy azért Isten előtt felelünk! Ez a rejtett hűség – mert ez nem mindig mindenki előtt nyilvánvaló – áldott engedelmesség forrása lesz az életünkre nézve. Nem jelenti ez azt, hogy az emberekkel való közösséget vagy azt, ami nekik jó figyelmen kívül kell tartanunk, hanem azt jelenti: Isten kontrollja alatt élve próbáljunk cselekedni, szólni és bátorítani másokat. Ez függetlenséget jelent, mert nem horizontális függés van az életemben, hanem vertikális. Onnan felülről “kimondhatatlan ujjal” (Babits M.) vezet majd Jézus érdeméért az Isten!

Varga Róbert lelkipásztor