Olvasandó: 2 Sámuel 11,1-22

Kedves olvasó és imádkozó Testvérek!

Isten nagyon szeretette Dávidot, és Saul engedetlensége után őt választotta ki Izrael királyává. Mindent megadott neki, áldás volt Dávid életén. Annál érthetetlenebb az, hogy azt tette Dávid, amiről olvasunk: elvette Uriás feleségét és megöleti Úriást. Hogyan, miért történt ez? Hol kezdődött a lecsúszás és az, aminek a vége gyilkosság lett? Azt olvassuk az első versben, hogy „amikor a királyok háborúba szoktak menni” Dávid nem ment a hadsereggel, pedig neki kellett volna vezetnie azt. Dávid otthon marad akkor, amikor mennie kellett volna. Innen indult el az egész bukás. Aki nincs a helyén, ott, ahová Isten állítja, állítani akarja, azzal bármi megtörténhet.

Nem az a baj, hogy ha egy férfinek tetszik egy nő, vagy egy nőnek egy férfi. Ez normális. Még az is lehet az, hogy Dávid kérdezősködik Betsabé után, ki ez a nő, Jeruzsálembe való vagy sem? A baj ott volt, hogy amikor kiderült, hogy a hettita Úriás felesége, Dávid akkor sem vetette ki a szívéből a gondolatot, hogy megszerezze Betsabét, akár erőszakkal, királyi hatalmával visszaélve.

Betsabé terhes lett Dávidtól és ezt Dávid úgy próbálta rendezni, ahogy nem lehet. Hiába próbálta rábeszélni a férjet, akit hazarendelt a háborúból, hogy menjen be a feleségéhez, így senki nem tudja meg, hogy már terhes volt, amikor Úriás bement hozzá. Csakhogy Úriás becsületesebb volt, mint Dávid – és azt mondta: háborús időket élünk a többiek a mezőn alszanak, hogyan mehetnék én be a feleségemhez? Sajnos ezzel a mondattal Úriás aláírta a saját halálos ítéletét, Dávid parancsba adja hadseregparancsnokának, Joábnak, hogy hagyják ott Úriást az első vonalban, ahol a leghevesebb a harc. Így is történt és Úriás holtan maradt a harctéren. Probléma megoldva!! Isten prófétája tette Dávid előtt világossá, hogy mit tett valójában, mert nem tetszett Istennek az, amit a király tett 27.v.

Mi lehet üzenet, intés, vezetés a számunkra?

1. Amikor nem a helyünkön vagyunk, olyasmit is tehetünk, amit nem gondoltunk volna saját magunkról.

2. Betsabé felelőssége az volt, hogy ott fürdött és úgy, ahogyan nem kellett volna. Ő nem tapasztalatlan tizenéves volt, hanem férjes asszony, akinek tudnia kellett, hogy amit tesz, az mit vált ki egy férfiből. Felelősek vagyunk azért, hogy a másik nemből valóból, szavainkkal, gesztusainkkal, viselkedésünkkel, öltözködésünkkel mit váltunk ki.

3. Amikor valaki belemegy egy engedetlenségbe, onnan már nagyon nehéz megfordulni. Nem lehetetlen, de nagyon nehéz.

4. Amikor kiderül, hogy Betsabénak férje van, Dávid akkor sem gondolja végig, hogy amit tenni fog, annak az lesz a következménye, hogy mindent elveszíthet.

Sokszor azt gondoljuk: miért ne tehetnénk meg bármit, amit akarunk? Azért, mert van ami nem használ, hanem árt. Dávid Istennek szembeni engedetlensége miatt több generáció szenvedett később. Meghal Dávid és Betsabé gyereke, az ország két részre szakad és meghal a másik fia Absolon is, aki fellázadt a saját apja ellen. Amnón, Dávid fia megerőszakolja a húgát Támárt. Az történt amit Isten mondott: „a fegyver soha többé nem fogy ki a házadból, Dávid!”A bűn zsoldja mindig halál. Kivétel pedig nincs.

Van bocsánat, ebből születtek Dávid bűnbánati zsoltárai, (pl. a 32.) de van következmény is. Jézus vette magára minden bűnünk, minden következményét, de Isten időnként rajtunk hagyja a következményt, hogy tanuljunk abból, hogy a bűnnel nem lehet játszani!

Varga Róbert lelkipásztor