Kedves imádkozó és olvasó Testvérek!
Olvasandó: 2 Tim. 2, 1-13.
| Mostanában ismétlik az egykor nagysikerű, de most is sokakat lekötő Tv-sorozatot, a Tenkes kapitányát. Bizony megdöbbentő, hogy akkor kik voltak az „un.” sztárok és milyen természetes volt a színészi alakításuk. Teljesen átélték a főszereplők azt, hogy milyen lehetett az osztrák császári erőkkel szembeni felkelés, ellenállás. Vitéznek lenni soha nem volt könnyű. Pál valójában erről ír a fiatal Timóteusnak. Milyen a Krisztus jó vitéze? 1. Tudja, hogy kinek a seregében szolgál. Nem a saját magáé az élete, hanem a „hadseregparancsnoké”! Lefoglalt, vagy inkább elkötelezett Krisztusnak. 2. Tudja, hogy nem délutáni teázásra és az aktuális keresztyén nehézségek megtárgyalására, vagy kedélyes beszélgetésre hívta el Isten. A hit mindig harc is volt. A katona nem a kényelmet keresi, hanem a legjobb pozíciót, hogy biztonságosan tudjon a helyén szolgálni. 3. Arra hívta el az Isten, hogy a munka terhét hordozza, (3.v.) viaskodjék és hirdesse szóval és életével az evangéliumot, hogy mások is megismerjék Krisztusban az örök életet (üdvösséget, 9-10.v.) 4. Azt is tudja, hogy őt Isten „szabályszerű” küzdelemre hívta el, mert a legszentebb cél érdekében sem lehet nem megengedett eszközöket használni. 5. Azt is tudja, hogy a végén ott van a győzelmi koszorú (6. v.), mert ezt maga Isten ígérte meg. Tudja, nem csak hiszi, Isten győzelmet ad, mert ezt ígérte, és Ő soha nem hazudik, így Jézust követve része lesz a harcosnak a mennyei dicsőségben(11-13 v.) Krisztus harcosa vagy, vagy csak emberi célok eléréséért harcolsz? Jézus megharcolta a harcot és tiszta, szent életét odaadta keresztre, hogy mi bocsánatot és örök életet kapjunk. Varga Róbert lelkipásztor |
Comments are closed.